Tudom, annyira nem szabadna. Meg nem kéne. És tényleg nagyon nem szabadna. De nem tehetek róla, esküszöm. Véletlen volt. Csakúgy belebotlottam. Aztán jött a többi.
Szóval Gergő. Igen, eszembe jutott. És onnan, hogy. Van ez a szám. Az elején van a gitár rész. És játszotta, de annyit. És amikor úgy meghúzzák a gitárt, istenem, mennyit mondtam neki, hogy 'húzd meg mééééég jobban, ez olyan kurvajól hangzik!'. És ő húzta. Mert nekem tetszett. Mindig olyat játszott, amit szeretek. Az összes Doors számot. Amikor én voltam a The end ritmusgitárja, ő pedig játszotta a szóló részt. Olyan meghitt volt, mintha mindketten csak ülnénk, és a zene létezik, semmi más. És a Light my Fire. Utálom érte. Utálom, hogy játszotta és énekelte, és ha ma bekapcsolom, hallom ahogy ő énekli alá. Sőt. Csak úgy hallom, meg még azt is, ahol túlzásba vitte a hangját, és én szóltam rá. Meg a Foxy Lady. Amikor csak úgy spontán belesúgta a fülembe hogy 'foksziiii'. És sokkal szexuálisabb volt, mint Hendrix. Látom az arcát, ahogy teljesen megváltozik amikor énekel. És a legjobb. Írt nekem egy számot. Van benne az a sor, hogy 'Lovin and smilin'. Innen tudtam, hogy nekem szól. Mert a mosolyom. Azt imádta. Utálom. Utálom az egészet, minek jutott ez most eszembe...?
Bejegyzések
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése